Természeti értékek és védelmük

Helyi védett területek Magyarországon

A magyarországi természetvédelem egyik sajátos szeletét képviselik a települési önkormányzatok által védetté nyilvánított természeti értékek. Közalapítványunk egyes területek védetté nyilvánítását szorgalmazta a Vértes hegység szűkebb és tágabb környezetében. Valljuk, hogy ezáltal a helyben élők is közelebbről megismerhetik lakóhelyük kiemelkedő értékeit, és ezzel párhuzamosan pedig szerepet vállalhatnak azok védelmében.

 

  Rejtett tájakon 1. - A Dunántúl helyi védett területeit bemutató film
  Rejtett tájakon 2. - A Duna-Tisza köze és az Északi-középhegység helyi védett területeit bemutató film
  Rejtett tájakon 3. - A Tiszántúl helyi védett területeit bemutató film
 

Védett természeti területek a Natúrparkban

A Vértesi Natúrpark területének 69%-a valamilyen természetvédelmi védettség alatt áll. A területek természetvédelmi kezelését a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pro Vértes végzi. Nagyon fontos, hogy mi natúrparki lakosok is védjük és őrizzük a táj jellegzetes arculatát, természeti értékeit, a dolomit változatos felszíni formáit, a különböző sziklaalakzatokat, szurdokvölgyeket és barlangokat, a szubmediterrán klímahatást tükröző karsztbokorerdőket, a magashegységi fajokat őrző karszterdőket, ritka erdő- és állománytípusokat, természetes növénytársulásokat és ritka növény és állatfajokat!

Natura 2000 területek

Az Európai Unió a területén megmaradt természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényfajok védelme érdekében hozta létre az uniós védelemre érdemes területek összefüggő rendszerét, Natura 2000 néven. A rendszer kulcskérdése, hogy hogyan lehet a jelen generációk szükségleteit úgy kielégíteni, hogy a jövő generációit ne fosszuk meg a természettel való harmonikus együttélés lehetőségétől, és ne érje visszafordíthatatlan károsodás mindannyiunk természeti örökségét. A Vértesi Natúrpark területén két Natura 2000 terület található: a HUDI30002 kódszámú Zámolyi-medence és HUDI30001kódszámú Vértes. 

 

 

Védett növények

A hegység négy égtáj felől összefutó gerincei, és a völgyek, a meredek oldalak, a belső szurdokok és kis medencék igen nagy mikroklimatikus eltéréseket eredményeznek. Ennek következtében a Vértes növényzete párját ritkítóan sokszínű: a déli kitettségű száraz, gyorsan felmelegedő, gyakran forró klímájú oldalakat cserszömörcés karsztbokorerdők borítják. A fátlan déli oldalakon értékes, szinte természetes állapotú dolomitsziklagyepek és sziklafüves lejtősztyepprétek húzódnak. A napsütötte területek mediterrán jellegét bizonyítja, hogy itt fennmaradt a jégkorszak előtti időket idéző mediterránkeleti gyertyán. A terület legszebb növényei között található a nagy ezerjófű, a kétlevelű sarkvirág és a pacsirtafű. A hűvös, árnyékos szurdokokban szurdokerdő-társulások élnek, gyakran akár jégkori reliktum-fajokat rejtve – mint például a medvefül kankalin.

 

Védett állatok

Természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok is szép számmal fordulnak elő a területen. A gerincesek közül legnagyobb fajszámmal a madárvilág képviselteti magát. A fatörzsszint jellemző odukészítői a közép fakopáncs és a zöld küllő. A legnépesebb odulakó csoport a cinegéké, a Vértesben három fajuk is él. A fészeképítők közül az erdei pinty és a meggyvágó a leggyakoribb fajok. A lombkorona szintben elsősorban a nagyobb testű ragadozók fészkelnek, mint az egerész ölyv és a héja. Az itteni erdők értékét emeli a fokozottan védett parlagi sas és kerecsensólyom jelenléte. A holló napjainkra szintén mindennapos látvánnyá vált.

 

Madárvédelem

Közalapítványunk legrégebben elkezdett programja a madárvédelem, mely elsősorban az itt élő veszélyeztetett, fokozottan védett ragadozó madarak (parlagi sas, kerecsensólyom) állományának megmentését tűzte ki célul. Ezeket a célokat szolgálják a fészekőrzések, téli madáretetések, vagy műfészkek építése fákra, sziklafalakra, magasfeszültségű villanyoszlopokra. Tevékenységünk eredményeként a veszélyeztetett madarak állománya stabilizálódott a térségben. 

 

 

 

 

Védelmi projektek

Az Európai Unió a területén megmaradt természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényfajok védelme érdekében hozza létre az uniós védelemre érdemes területek összefüggő rendszerét, Natura 2000 néven. A rendszer kulcskérdése, hogy hogyan lehet a jelen generációk szükségleteit úgy kielégíteni, hogy a jövő generációit ne fosszuk meg a természettel való harmonikus együttélés lehetőségétől, és ne érje visszafordíthatatlan károsodás mindannyiunk természeti örökségét.

 

 

Kutatás, monitoring

A Vértes hegység és előterének természeti és kulturális értékeinek megőrzése, fenntartása és széles körben történő megismertetése terén végzett tevékenységeinket különböző kutatásaink eredményeire alapozzuk. 2004-ben indítottunk kutatássorozatot gyepterületeinken a kaszálás élővilágra gyakorolt hatásának vizsgálata céljából. A természetgazdálkodás legmegfelelőbb technológiájának kikísérletezéséhez, és annak élővilágra gyakorolt hatásának pontos ismeretéhez megfigyeléseket végzünk a növényállomány és a fészkelő madarak tekintetében.